news

A durva csiszolás célja a nagyobb karcolások, oxidrétegek és egyéb látható foltok eltávolítása az ipari krómozott henger felületéről. Az előzetes csiszoláshoz durvább csiszolópapírt (például 200-as mesh vagy annál kisebb) és polírozógépet használjon.

Ha a henger felülete nem elég tiszta, vagy szennyező anyagok, például oxidréteg és olaj vannak rajta a galvanizálás előtt, a krómréteg nehezen tapadhat szilárdan az aljzathoz. Ebben az esetben a krómozott henger krómrétege használat közben hajlamos leválni.

A krómbevonat nagy keménysége lehetővé teszi, hogy nagy intenzitású súrlódás esetén is jó felületi állapotot tartson fenn, és nem könnyen kopik vagy karcolódik. Még hosszú távú használat után is a krómbevonatú henger felülete sima és egyenletes marad.

A króm olvadáspontja 1907°C, ami azt jelenti, hogy a krómbevonat ezen hőmérséklet alatt szilárd maradhat, és nem olvad meg. Ipari alkalmazásokban azonban a henger üzemi hőmérséklete általában jóval alacsonyabb, mint ez az olvadáspont, így a krómbevonat ritkán van kitéve az olvadás veszélyének a tényleges használat során.

A krómbevonat repedésének egyik fő oka a mechanikai igénybevétel. A valóságban a krómbevonatú hengerek gyakran nagy mechanikai terhelésnek vannak kitéve, különösen nagy intenzitású munkakörnyezetben. A mechanikai igénybevétel felhalmozódása mikrorepedéseket vagy nagyméretű repedéseket okozhat a krómbevonat rétegében.

Szénacél görgők A szénacél görgők gyakori görgőanyag az iparban. A krómozott görgőkkel összehasonlítva a szénacél görgők lényegesen olcsóbbak gyártani, és általánosan alacsony kopású körülmények között is megfelelő keménységet és szilárdságot biztosítanak.

Az ipari krómhenger olyan hengerberendezésre utal, amelynek hengertestének felületét galvanizálási eljárással egyenletes krómréteggel vonják be. A krómbevonat vastagsága általában néhány mikron és több száz mikron között van, az adott alkalmazási követelményektől függően. A nem krómozott hengerek olyan hengerberendezések, amelyeket nem galvanizáltak krómmal.

Az általános ipari felhasználásra szánt krómozott hengerek esetében a krómbevonat rétegének vastagsága általában 20-50 mikron között van. Ez a vastagság elegendő a jó kopásállósághoz és korrózióállósághoz, és a legtöbb hagyományos eljáráshoz alkalmas.

Jelentős különbségek vannak az ipari krómozású és a volfrám-karbid bevonatú hengerek között az anyagtulajdonságok, a gyártási folyamat, a teljesítmény, az alkalmazási forgatókönyvek és a költségek tekintetében.

Más típusú görgőkkel összehasonlítva az ipari krómozott görgők nagyobb sebességgel működhetnek anélkül, hogy befolyásolnák a papír mattító hatását kiváló simaságuk és kopásállóságuk miatt.

Az ipari görgők a napi üzem során nagy súrlódásnak vannak kitéve, és a görgő felülete kopásra hajlamos, különösen nagy sebességű vagy hosszú távú üzemi körülmények között. A krómbevonat réteg kiváló keménységének (általában 800-1200 HV között) köszönhetően jelentősen javíthatja a görgő kopásállóságát.

Az áramsűrűség növelésével a krómozott réteg szemcséi finomíthatók, ezáltal javítva a keménységet. Meg kell azonban jegyezni, hogy a túlzottan nagy áramsűrűség a bevonat felületének érdességét vagy repedését okozhatja, ezért finombeállításra van szükség.