news

A rozsdamentes acél maga nagyobb szakítószilárdsággal és szívóssággal rendelkezik, de a krómozott hengerhez képest a rozsdamentes acél henger keménysége kissé gyengébb lehet. Ezért a rozsdamentes acél hengerek hosszú távú működés vagy nagy nyomás hatására bizonyos mértékű kopást szenvedhetnek.

Krómozott rozsdamentes acél görgők esetében, bár a krómréteg erős védelmet nyújthat, a krómozás nem tökéletes. A túlzott kémiai erózió, a magas hőmérséklet és maga a krómréteg kopása a bevonat meghibásodását okozhatja, ami szabaddá teheti a rozsdamentes acél alapanyagát, rozsdásodást vagy korróziót okozva.

Az ecet korrozív hatásának hatása a krómbevonat rétegére Gyengén savas anyagként az ecetsav fő funkciója a rozsda lebontása a rozsdával való kémiai reakció révén. Az ecetsavnak azonban van egy bizonyos korrozív hatása a krómozásra is.

A krómbevonat nagy keménységű, általában 600-800 HV (Vickers-keménység) között, míg maga a rozsdamentes acél keménysége alacsony, körülbelül 150-250 HV. Ezért a keménységvizsgálat hatékonyan meghatározhatja, hogy a rozsdamentes acélhenger krómozott-e.

A rozsdamentes acél fő alkotóelemei az ötvözőelemek, mint például a vas, a króm és a nikkel. Ezen elemek aránya és eloszlása ​​határozza meg a rozsdamentes acél korrózióállóságát és mechanikai tulajdonságait. A króm, mint a rozsdamentes acél kulcsfontosságú alkotóeleme, jó korrózióállósággal rendelkezik. Ezért a rozsdamentes acél és a krómozás közötti kémiai kompatibilitás jó.